A halak és a finnek

Egyik kedves olvasóm jelezte, hogy nagyon szívesen tájékozódna a halételekről, elkészítési módjaikról, hagyományaikról.

Lássuk csak, milyen érdekességeket tudtam összegyűjteni!

Alapvetően minden nép a saját földrajzi elhelyezkedésének megfelelően étkezett. Értelemszerűen, akik a tenger mellett éltek, rengeteg halat és  a tenger gyümölcseit  fogyasztották. Ezek az étkezési szokások manapság már inkább a "hagyomány" címet viselik, mivel a globalizálásnak köszönhetően szinte bármi bárhol elérhető számunkra.

Hiába vagyok magyar, nem eszem minden héten gulyáslevest vagy halászlevet. Sőt...
A finnek asztalán sincs minden nap halétel, bár a mi étkezési kultúránkhoz képest jóval többet fogyasztanak.


Egy dologban biztosak lehetünk, a finnek rengeteg lazacot esznek.

Eszik füstölve, levesként, sütve, tésztával, salátával.





Lazac leves - LOHIKEITTO

Legegyszerűbb és messze a legkedveltebb ételük függetlenül a "halszenzontól".  A lazacon kívül még tartalmaz a leves krumplit, répát, hagymát, tejszínt vagy zsíros tejet. Fűszerek, amikkel szezontól függően ízesítik a leveseket, a kapor és a szegfűszeg.
Könnyű és tápláló leves a mindennapokra.

Sóval tartósított lazac - Gravlax - GRAAVILOHI

Ha otthon szeretné valaki elkészíteni, számítsa bele, hogy a receptek szerint 24-48 óra kell a halnak állnia, attól függően mennyire szárítanánk ki a húst.   De ha időt akarunk spórolni a boltokban is megtalálhatjuk, de az sokkal drágább.


A sónak és a cukornak a mennyisége 50%-a a lazac súlyának. Ezt a keveréket még kaporral és borssal kiegészíthetjük, majd szeletekre vágott lazacokat megszórjuk és bedörzsöljük vele. Becsomagoljuk őket és valami lapos, és aránylag nehéz tárgyat helyezünk a tetejére. Hűtőben tároljuk a halat, és 12 óránként leöntjük a keletkezett nedvességet.

A kész lazacot egy tradicionális finn kenyérfajtával tálalhatjuk.






RUISLEIPä  - rozskenyér

Ezt a fajta kenyeret a finn nép évezredeken át a szívében őrizte, és egyidejűleg az asztalukon is, mind a mai napig.  A rozs képes volt megélhetést adni, hiszen szinte az egyetlen gabona, ami a rövid, északi nyarak ellenére is terem. Nagyon jól alkalmazkodik a különböző talajtípusokhoz is.

Így a ruisleipä egyben a szegény népek történetét is magában hordozza.
Finnország különböző tartományaiban eltérő formát mutat ez a kenyér.  A keleti országrészre a kerek buci a jellemző, míg nyugaton ugyanúgy kerek, de lapos és lyuk van a közepén. (Ilyen van nálunk is mindig az egyetem étkezőjében.)


Abban megegyezhetünk, hogy akármilyen is a forma, a tartalom megegyezik.

Eddig írtam a halételekről és a kenyerekről. Van egy étel, amely ezt a kettőt nagyon ügyesen ötvözi. Miért is ne egyesítsük a két legféltettebb finn kincset?!



KALAKUKKO

Ez az étel tulajdonképpen rozscipóban sült hal és sertésborda. Számomra ez elég érdekes párosítás, de a finnek tudják mit csinálnak. 😁 Melegen és hidegen is tálalható.  Eredetileg Finnország keleti részéről származik, de mára már sok helyen kedvelt csemegévé vált.

A töltelékbe még szalonnát is tehetnek, és csak sóval ízesítik. Amennyiben megfelelő módon sütik meg, a halszálkák teljesen megpuhulnak. Hagyományosan a hal a buci belsejében vagy sügér, vagy maréna. Természetesen manapság már a lazacot sem hagyják ki a buliból, nehogy szomorú legyen
szegény.
Kísérő itala az aludttej.



A következő bejegyzésben folytatom a kulináris különlegességek felsorolását, de most gyorsan ennem kell valamit! 😁😍

Legyen szép hétvégétek!