Kedves Olvasók!
Folytatom beszámolómat a lappföldi kalandomról.
Összesen három éjszakát töltöttünk a szálláson, a többi mind az utazással telt. Az utolsó 2 napban kipróbáltuk, milyen is az igazi Lappföld-hangulat.
Az első teljes napunk egyik programja; sütögetés az erdőben.
Libasorban haladva, a nagy hó miatt, besétáltunk a közeli sípálya melletti kis erdőségbe. Egy faházikót találtunk ott, ami arra szolgált, hogy befogadja a megfáradt túrázókat. Előzőleg mindenki bevásárolt különféle grillkolbászból, kenyérből és mustárból, és miután vezetőnk tüzet csiholt, és kellőképpen átmelegedtünk, megkezdtük az ebédünk elkészítését.
Varázslatos élmény volt ez. Miközben kint ugyan sütött a nap, de kemény mínuszokat élt meg az ember, ebben a kis faházikóban a világ minden tájáról érkezett diákok ülték körül a tüzet. Néha a legegyszerűbb dolgok esnek a legjobban az életben. Mint például egy frissen sült kolbász kenyérrel, a tűz melege, egy jó társaság.
Mielőtt elindulunk volna vissza a buszhoz, természetesen mindenki felkereste az illemhelyet. Na, ez is egy érdekes élmény volt, hiszen pottyantós, nem fűtött helységekről beszélünk. 😄 Ha lenne világbajnokság abból, ki a leggyorsabb, biztos vagyok abban, hogy megdöntöttük volna a rekordot! El tudjátok képzelni, hogy a -20 -25 fokban mennyire jól esett kibújni mind a 3 aláöltözetből, plusz még a kantáros sídzsekiből. 😆
A következő programunk a Husky-farm látogatása volt. Már éppen kezdett sötétedni, mire odaértünk, és fáklyákkal világították meg az utat a szánokhoz. Lélegzetelállító a hó és a tűz kettőssége. 💓
A kutyák nagyon izgatottak voltak, csaholtak, ugattak, és mi hármasával szálltunk fel a szánokra és mentünk egy futamot a kutyákkal.
Általában 14 kutyus van befogva egy hosszú sorban a szán elé, és máig nem tudtam megfejteni, mi az a jel, ami megadja az indulást, de hatalmas erővel tudják berántani a szánt. Akkora volt a hó, hogy
irányítani nem is nagyon kellett őket, hiszen egy járat volt csak, amiben közlekedni lehetett. Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan tudják húzni a szánt. Csodálatos volt elsuhanni a hóval fedett fák mellett!
Mikor visszaérkeztünk, égett az arcom a hidegtől és a hótól, mert közben havazott is ráadásul.
Egy faházikóban várt minket a kandallón melegített forró szörp, így mindenki felolvadhatott a tűz mellett.
Este kipróbáltuk a jeges fürdőzést a szauna után!!! Mindig is bakancslistás helyen volt ez nálam. <3 Hogy milyen érzés volt?
A szaunában jól felmelegedtünk, és nem messze onnan egy kis tóhoz kellett leszaladni. Mondanom sem kell, hogy átfagyott talpunk mire odaértünk a tóhoz, amibe egy lépcsőn lehetett leereszkedni. A lépcső kapaszkodója is tiszta jég volt, meg ráadásul sötét is, úgy hogy az első alkalommal mindenki sikítozott meg kiabált az izgatottságtól, mert azt sem láttuk hova lépünk, olyan sötét volt a víz. 😆 Megfizethetetlen értékű felvételek készültek erről az eseményről.
Visszafelé szaladva a szaunába dobáltuk egymást hóval, bedörzsöltük magunkat vele, és mire visszaértünk a melegbe, nem voltam benne biztos, hogy megvan még a lábfejem, annyira nem éreztem belőle semmit. Nincs jobb érzés, mint utána visszaülni a forró szaunába.
Másnap elmentünk egy síközpontba, ahol mindenki választhatta azt a foglalatosságot, ami neki éppen megfelelt. Én természetesen ki nem hagytam volna a síelést, és nagyon is jól döntöttem. Gyönyörűen sütött a nap, hétvége volt, de alig volt valaki a pályákon, és a hó is tökéletes volt! <3
Az utolsó estét együtt töltöttük a party-faházban, mindenki ott volt és együtt iszogattunk, játszottunk. Végül oda jutottunk, hogy valaki berakta a csodálatos, és sosem múló Gangnam style című számot és egyik koreai barátunk előadta nekünk, mi meg a padokon és az asztalon táncoltunk. Na, erről is remek videók születtek! 😆😅
Hajnali 3 körül az egyik lány megtanított nekünk egy görög táncot, és együtt táncoltunk; egy görög, egy török, meg én. Utána a török lánnyal hajnali 6-ig a két nyelv közötti hasonlóságokat taglaltuk.
Csak egy tipikus Erasmus este! <3
Összességében nagy élmény volt Lappföld, nagyon hálás vagyok, hogy megélhettem, de azt kell hogy mondjam, hogy a társaság nélkül, nem lett
volna az igazi.
Szinte mindegy hol vagy, ha a megfelelő emberekkel lehetsz. Legyetek nyitottak másokra ti is! Nem véletlenül vagytok egy helyen, egy időben! 💓
Egy élménybeszámoló, sok bejegyzés, egy Finnország (sok szaunával és rénszarvassal).
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek rá szavak, de azért mégis leírom
Mikor elindultunk még a karácsonyi mézeskalácsoktól teli hassal Finnországba, azt gondoltuk, ez lesz a legnehezebb rész, nekivágni az útnak....
-
Nem is olyan régen volt az a május elseje. Azon kívül, hogy munkaszüneti nap, és a munka ünnepeként tartják számon, esetleg egy-két majáli...
-
A kevés alvás nem tántorított vissza minket attól, hogy reggel nekiinduljunk Stockholmnak. Egy gyors reggeli ébresztő tusolás utá...
Élvezettel olvasom a beszámolóidat, olyan mintha én is ott lennék / de sajnos nem /. Nagyon jól választottál, ilyen élményekben lehet, hogy csak egyszer van részed az életben! A fiatalság , a szuper társaság, a fantasztikus hely, a sok élmény. Élvezd ki minden percét!! Szuper vagy !!!
VálaszTörlés